Nem tudok rendesen aludni 2 napja: álmos vagyok, mégis kukorékolok, ha nehezen sikerül is elaludnom, akkor rémálmaim vannak, újra és újra megálmodom a megtörténteket,az elmúlt bő egy hét negatív történéseit. Ha mégis „jót” álmodok, annak se tudok örülni, mert felriadok és keresem azt, aki nincs mellettem. Ez az érzés az, ami nem fog elmúlni 2 nap, sőt, 2 hét alatt se. De hát ez az én sorosom.

Azt hittem, hogy csak én vagyok ilyen helyzetben, de rá kellett jönnöm, hogy nem. A napokban több barátommal is beszéltem, és sajnos ők is szerelmi téren elbuktak. Ez engem cseppet se vígasztal, sőt. De élek tovább, járom az utamat és várom, hogy szembejöjjön a jó. Ez lehet egy új, de lehet egy régi, vagy épp az, akire most vágyok. Nem tudom ki lesz az.